29. fejezet

This is a new rész! :) 43 feliratkozó, 24.500 oldalmegjelenítés (a tegnapi nap folyamán 1026-an kattintottatok a blogomra. Wow!) és a 28. részhez, 20 kommentet kaptam! 20-at! Az eszméletlen sok! :oo Köszönöm szépen! :) Új a design is, remélem tetszik! :) Várom ide is a kommenteket! 

Kicsit elbizonytalanodtam, mert nem tudtam, hogy jó-e az amit tettem. Illetve semmi képpen sem jó színlelni, hogy kapcsolatban vagyok valakivel, amikor nem is. Sétáltunk a járdán, közben pedig azon gondolkoztam, hogy ha most elmondanám Zayn-nek, hogy nem is járok Harry-vel, mit csinálna. Talán jól leosztana, hogy ezt nem képzelte volna rólam. Igen, ez a legvalószínűbb. Biztosan meg is sértődne, hisz átvertük. Harry is és én is. A barátok nem csinálnak ilyet. De én nem csak barát akarok lenni. Csak ez vigasztalt. És ha elmondom, hogy nem is járok Harry-vel, akkor magyarázatot fog várni és kénytelen leszek elmagyarázni, miért van ez az egész. Tehát ezt a gondolatot gyorsan el is hessegettem a fejemből, és azon gondolkoztam tovább, hogy Zayn mit gondol. A "bassza meg" felkiáltása beindította a fantáziámat. Lehet, hogy szégyellte magát, mert bepróbálkozott nálam, amikor már jártam az egyik legjobb haverjával. Az is megfordult a fejemben, hogy féltékeny lett, vagy az, hogy rájött, hogy nem játszadozhat velem tovább. Valamin nagyon gondolkozott. Bele-bele túrt a jól belőtt sérójába, szőrös állát dörzsölgette és néha nagyokat sóhajtott. Szerettem volna megkérdezni, hogy mit gondol kettőnkről, már mint Harry-ről és rólam. Nem tettem, bár szerintem azt mondta volna, hogy össze illünk, örül, hogy Harry-nek és van valakije. Minden bizonnyal ezt felelte volna. Ha már itt tartunk, akkor azt is szívesen megkérdeztem volna, hogy mit gondol őróla és rólam. Persze ezt sem tettem. Komolyan mondom, nem értem magamat. Régebben, mielőtt még nem ismertem Zayn-t személyesen, határozott, céltudatos lány voltam. Mindig elmondtam, hogy mit gondolok. És most? Mindent legalább háromszor átgondolok, ahelyett hogy azonnal kimondanám. Bizonytalan vagyok és nem mindig tudok dűlőre jutni bizonyos dolgokban. Fel sem tűntek ezek a dolgok idáig, amíg jobban bele nem gondoltam.

-Te boldog vagy Brooke-al én pedig Harry-vel.- mosolyogtam rá. Már majdnem a suli előtt voltunk. Kicsit fura volt ez a szituáció, hisz nem tudom megmondani, mikor volt olyan amikor egymás társaságában ennyire csendben voltunk.

-Igen. Boldog...-rázta meg a fejét, és elmosolyodott. Akkor jutott eszembe, hogy az nap még nem is láttam mosolyogni.

A suli előtt ott állt Brooke, Rebeca és a fekete társaság. Oda sétáltunk mind ketten Zayn-nel, és mivel még volt egy kevés idő a becsengetésig én is és Rebeca is ott maradtunk. A társaság megbeszélte, hogy mekkora buli volt a hétvégi buli. Ebből következtettem, hogy Zayn velük volt. Tehát Brooke is ott volt. Akkor miért pont hozzám jött? Miért nem maradt a barátnőjével? Úgy tűnik, ez örök rejtély marad számomra.

-Héé! Emberek. -tört utat a tömeg közepe felé Buster telefonját a magasba emelve.-Kedd éjjel is lesz egy buli! Ki van benne?-fordult körbe izgatottan. Persze mindenki azonnal rávágta, hogy "én!". Egyedül Rebeca, Zayn és én nem szóltunk. Ha Brooke megy, magától értetődik, hogy Zayn is.

-Ti? Ti jöttök?-lépett elénk Buster. Beca csak elhúzta a száját, majd megrázta a fejét.

-Nem.-én is hasonló képpen tettem. Mindenki fújolni kezdett és megjegyzéseket tettek a korunkra.

-Gyertek már! A múltkor is ütött...bár ti azon sem voltatok ott. Na mindegy. Gyertek! Ha pia van, az már rossz nem lehet, ugye Maya?-kacsintgatott felém az emós fiú.

-Így van, Maya. Gyere te is. Mondjuk Harry-vel. Biztos benne lesz.- tett rá egy lapáttal Zayn is. Kajánul mosolygott.

-Rendben. Majd meglátom. Megbeszélem Harry-vel.-mellesleg Zayn még kapni fog azért, hogy le Mayázott.

-Szerintem ez nem jó ötlet Viv. Nem vagy még 18. Mi van ha bajba kerülsz? Meg Loreen sem....

-Nem érdekel Loreen. Megbeszélem Harry-vel, és megyünk.- néztem rá szúrós szemekkel. Tényleg menni akartam, mert kíváncsi voltam, mit csinálnak ők egyáltalán. És talán így kiderülhet, hogy került hozzám Zayn. Belementem. Hogy mi fog kisülni ebből...

Amikor becsengettek, mindenki szétszéledt. Mentem matekra a többiek pedig irodalomra, kémiára és franciára. A tanárom épp, hogy belépett az osztályterembe, de már azzal fogadott, hogy menjek Mrs. Smith termébe irodalom órára, mert beszéde van velem. Tudtam, hogy nem csináltam semmi rosszat, de istenemre mondom, megijedtem. Mi mást tehettem volna, átmentem hát Mrs. Smith termébe, ahol legnagyobb meglepetésemre ott volt szinte a fél iskola.

-Ó, Vivienne, de jó, hogy jössz!-tárta szét a karját a tanárnő. A kis teremben, szinte alig volt levegő annyian voltunk.

-Miről lenne szó? Mert mennék vissza matekra... -mutattam az ajtó felé.

-Figyelem!-tapsolt kettőt.- Az idei jótékonysági műsorról lesz szó! Mint tudjátok, minden évben rendez az iskola egy jótékonysági estet, ahol a diákok minden évben előadnak egy darabot. Úgy döntöttem, idén nem csak a színjátszó szakkör tagjai fognak szerepleni a műsorban.-hát itt jöttem a képbe én, ugyan is én nem jártam erre a szakkörre, és se milyen másikra sem. A teremben duruzsolni kezdtek a diákok, legfőképp a szakkörösök, akik fel voltak háborodva, hisz ez volt az év talán egyetlen olyan alkalma, amikor lehetőségük nyílt az egész város előtt megmutatni mit tudnak. -Tehát. Idén Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámáját fogjátok előadni. Kitűzöm ide, hogy kinek milyen szerepet osztottam ki. -fogott egy rajz szöget, és a papírt a teremben lévő parafatáblára tűzte. Arrébb lépett, így mindenki oda tolakodott a táblához. Mire én is sorra kerültem, fél terem már üres volt. A nevemnél vízszintesen végig húztam az ujjamat, hogy ne hogy más sort nézzek. És lám! Ki gondolta volna. Júlia. Ez valami vicc?

-Tanárnő!-léptem oda a tanári asztal mellé.- Hogy lehet az, hogy én játszom Júliát? Ezt a szerepet igazán oszthatta volna egy színjátszósnak! -tártam szét a karom.

-Mert jelenleg neked van az iskolában a legkiemelkedőbb tanulmányi eredményed irodalomból. Megérdemled. -mosolygott kedvesen, engem pedig szét vetett az ideg. Jobb dolgom is akad, mint Júliát alakítani.

-De...-kezdtem volna bele, ha Mrs. Smith nem szakít félbe.

-Á.á! Csak semmi de. Ez van és kész. -csapta össze a tenyerét.

-És ki lesz Rómeó?-ráncoltam össze a homlokom, és azért imádkoztam, hogy legalább normális partnerem legyen, ha már így adódott.

A hátam mögül meghallottam egy ismerős hangot, majd megfordultam, hogy megnézzem ki az. Nem kellett volna. Ezt a hangot ezer közül is felismerném. Mély is szexi.

-Rómeó?-tántorodott hátra Zayn, én pedig arcomat a kezembe temettem.