9. fejezet

Kicsit megkésve, de itt a következő rész. Mostanában ritkábban lesznek részek, mert ahogy máshol is itt is elkezdődött a tanítás. Új suli, új ország... 3 nyelvet kell majd tanuljak, időm nem sok lesz, úgy hogy remélem beéritek ennyivel. Sokkal rövidebbek a részek, de sűrűbben fognak felkerülni. 8 komment után jön a következő rész! :) Várom a véleményeket. :)<33

Hétvégén sikerült ismét Zayn-en agyalnom. Nem tudtam kiverni őt a fejemből. Ez már a 2. csók volt, lehet azért nem. Már igazán kíváncsi lennék rá, hogy miért kapom ezeket a csókokat. Vajon érez valamit? Vagy csak gondol egyet és megcsókol? Engem mindig felkavar, már csak az is ahogy rám néz. Nem hogy egy csók! Fogalma sincs, milyen érzéseket vált ez ki belőlem. Remélem idővel rájön.

-Kijózanodtál?-kérdezte Loreen, amikor kifele botorkáltam a konyhába.

-Kávét. Csak adj egy csésze kávét, és hagyj békén!- huppantam le a kanapéra. Loreen öt perc múlva egy bögrét tartott felém, amit kivettem a kezéből és nagyokat kortyolva ittam ki belőle a gőzölgő kávét. Leült velem szembe és próbálta elkapni a tekintetem. Felnéztem a bögréből, mintha csak szívességet tennék.

-Történt valami, amiről tudnom kéne?-kérdezte komoly arccal.

-Igen...-feleltem bűnbánó arcot vágva.

-És mi lenne az?- tárta szét a karját.

-Lefeküdtem Zayn-nel.-böktem ki végül.

-HOGY MI???-tette fel a kérdést elkerekedett szemekkel. Még a kanapéról is felpattant.

-Csak vicceltem. Nyugi. Nem történt semmi. A fiúk énekeltek, aztán elmentünk egy elegáns étterembe. Vacsoráztunk és ittunk egy kis vörös bort. Aztán haza jöttünk. Ennyi történt. Tudod, rég ittam alkoholt és a fejembe szállt a bor.

-A frászt hozod rám! Nem szeretném, ha alkoholt innál! Remélem egyszeri alkalom volt!

-Az volt, nyugodj meg....-ráztam a fejem hitetlenül, aztán visszaballagtam a szobámba, és benyomtam a gépem. Megnéztem az email-eket, és láttam, hogy pár perce írt Beca. Tudni akarta, mi volt az a tegnapi sms. Kénytelen voltam leírni neki mindent. Azt, hogy azt hittem Zayn húgára Doniya-ra, hogy a barátnője, azt, hogy, hogy beégtem amikor az étlappal verni kezdtem Zayn-t. És persze a csókot sem hagyhattam ki. Rebeca szinte ujjongott, én már nem annyira. Persze eleinte fel voltam dobódva, hogy egy újabb csókot kaptam, de most már nem vagyok. Kicsit olyan, mintha gyűjteném Zayn csókjait. Mint egy matrica album, amiben egyre több a matrica. Nem vagyok egy album, amit teleragaszthat!

***

Sikerült felhergelnem maga és idegességem a hétvége folyamán egyre csak fokozódott. A kérdéseimre válaszokat akartam.

Előbb indultam iskolába és Zayn-t meg sem vártam. Megálltam a folyosón a szekrényem előtt és vártam. Vártam Zayn-re. Már egy jó ideje a folyosón ácsorogtam, a diákok pedig özönlöttek be a suliba. Nem sokkal később megérkezett Zayn is.

-Miért nem vártál meg?-jött felém a folyosón kezeit széttárva.

-Beszélnünk kell!-kezdtem, amikor épp hogy megállt előttem.

-Rendben, akkor beszéljünk. -mosolygott szexisen. A hátamat a szekrénynek döntöttem és lesütöttem a szemem. Zayn a jobb vállával támasztotta a szekrénysort.

-Tudod -kezdtem- igazán szeretném tudni, hogy neked mit jelentenek azok a csókok.- mondtam ki végül. Zayn-nek elkerekedett a szeme.

-Milyen csókok?-kérdezett vissza.

-Na vajon milyen csókok? A halloween-i buli után, és szombat hajnalba, miután hazavittél megcsókoltál. Lehet, hogy kicsit fejembe szállt a bor, de emlékszem! Mindenre emlékszem!-fúrtam tekintetem az övébe.

-Nem tudom miről beszélsz.-rázta a fejét határozottan.

-Ne szórakozz velem Zayn! Szombat hajnalban a fiúk is láthatták, hogy megcsókoltál! -hangosan felnevetett.

-Hidd el, hogy nem látták.-rázta a fejét.-Emberek!-kiáltotta el magát, mire mindenki felén fordult.- Vivienne, azt hiszi, hogy megcsókoltam!-nagy röhögés hangzott fel, nekem pedig rákvörös volt a fejem.- Kétszer is!-tette hozzá.

-Mi? Nem ez nem igaz! Nem azt hiszem, tudom, hogy megcsókolt!- még hangosabban röhögtek, én pedig még jobban égtem. A diákok oszolni kezdtek, de még továbbra is nevettek.- Ezt most miért kellett?-fordultam Zayn-hez. Megvonta a vállát.

-Nem jelentett semmit...-mondta, meg elindult a folyosón. Pár másodpercig csak magam elé bámultam, majd hirtelen felindulásból utána kiáltottam.

-Csak, hogy tudd: Nekem sem jelentett semmit!- felnevetett, majd lazán tovább sétált. Dühösen méregettem egyre távolodó alakját, és eldöntöttem magamba, hogy a játékhoz ketten kellenek. Kezdődjön a játék, Zayn. Így legalább már azt is tudom, hogy neki semmit sem jelentett az a két csók, és még le is tagadja, hogy megtörtént. Akkor nekem sem jelent semmit. Lezárom. Nem tud érdekelni. Megvoltam az előtt is, hogy ide jött volna, akkor meg leszek most is, úgy hogy itt van.

-Mi volt?-kérdezte Rebeca mellém lépve.

-Áhh... ne is kérdezd! Letagadta, hogy csókolóztunk, és mindenkinek elmondta, hogy azt hiszem megcsókolt... Mindjárt agyvérzést kapok!-fújtattam.

-Értem.-felelt egyszerűen.- Zayn néha bunkó. Figyelj csak. Ugye, amikor szombat hajnalba hívtalak, akkor nem zavartam meg a csókot, ugye?-kérdezte félve.

-Nem dehogy. Akkor már aludtam.

-Akkor jó. Csak mert lelkiismeret furdalásom volt.-ölelt át. -Zayn-nel pedig nem ártana jól elbeszélgetni. Még is mit gondol?

-Na ez jó kérdés! De szeretném megtudni...nem szórakozhat csak úgy velem!

-Ez a beszéd! Menjünk órára, mert elkésünk!-ragadta meg a karom aztán elindultunk a folyosón. Bár nem értem miért jött velem irodalomra, amikor neki kémiája lett volna. Dühösen vágtam le magam a székemre és próbáltam a tanárra koncentrálni. Mikor a füzetemet lapoztam, egy jó pár oldal be is szakadt. Upsz.

Szóval így állok Zayn Jawadd Malik-kal.